top of page

ELTE BTK

Nőtörténeti

Kutatóközpont

SERVICES

Research Center of Women's History

Eötvös Loránd University

Rólunk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa 2015 decemberében úgy döntött, hogy megalapítja az ELTE BTK Történeti Intézetének Nőtörténeti Kutatóközpontját. A központot a Történeti Intézet és a Néprajzi Intézet 14 oktatója alkotja.

A Nőtörténeti Kutatóközpont célkitűzései röviden az „összekapcsolni–felépíteni–közvetíteni” címszavakkal írhatók le.

  • Tudományos kutatások területén: közös, az aktuális társadalmi problémákra is reflektáló, azok történeti kontextusainak sokirányú feltárására fókuszáló kutatási projektek kidolgozása, hazai és nemzetközi pályázatok benyújtása, tartós hazai és nemzetközi kooperációk felépítése. Konferenciák szervezése, közös magyar, angol és német nyelvű tanulmánykötetetek megjelentetése.

  • Oktatás és tehetséggondozás területén: az ELTE/BTK nőtörténeti tárgyú kurzusainak összekapcsolása és összehangolása, a hallgatók teammunkába történő bevonása. A hallgatók folyó kutatási projektekbe történő bevonásával előtérbe helyezni a hazai egyetemi oktatást meghatározó hagyományos frontális és tutorális módszerek mellett, illetve részben helyett a team technikák alkalmazását.

  • Disszemináció/eredmények közvetítése: a Nőtörténeti Kutatóközpont eseményeit, kutatási eredményeit Homepage-n, konferenciák, nyilvános előadások, vitanapok, műhelybeszélgetések szervezésével mind a szűkebb szakmai közönség, mind a tágabb nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

Az ELTE/BTK különböző intézeteiben, s kiemelten a Történeti Intézetben korábban egymástól elszigetelten folytak nőtörténeti kutatások, és ugyanígy az oktatásban is a legkülönbözőbb típusú kurzusok formájában időről-időre megjelent a nőtörténeti tematika. Az elmúlt évtizedben az európai és amerikai egyetemek szervezetrendszerében történt átrendeződési folyamatok, a nemzetközi, de egyre inkább a hazai pályázatkiírások a jól szervezett teammunkában folyó, egy-egy társadalmi jelenség hosszú időtartamú, multidiszciplináris vizsgálatára fókuszáló kutatási és oktatási programok irányában mutatkozó megnövekedett igény jelzői. E tekintetben hiánypótló vállalkozás a Nőtörténeti Kutatóközpont létrehozása, amely intézményes hátteret biztosít az ELTE/BTK BA, MA, PhD szintű graduális és doktori képzéseken folyó oktatási tevékenység célirányos összehangolásához, hazai és nemzetközi tudományos kooperációk kiépítéséhez, a kutatások eredményeinek a szűkebb szakmai és tágabb nyilvánosság felé történő közvetítéséhez.

A központ vezetője Sipos Balázs, a központvezető-helyettes Krász Lilla. Az alapító tagok: Bartha Eszter, Deáky Zita, Géra Eleonóra, Horn Ildikó, Krász Lilla, Mátay Mónika, Németh György, Sipos Balázs, Szilágyi Ágnes Judit, Szívós Erika, Takács Ádám, Varga Zsuzsanna, Várkonyi Gábor.

ABOUT
PROJECTS

a b

Hírek

Recenziók a Nőtörténeti Kutatóközpont tanulmánykötetéről

A "Női kommunikáció kultúrtörténete" című, a Nőtörténeti Kutatóközpont műhelyében készült tanulmánykötetről megjelent recenziók:

- Szlama Gabriella Zsófia: Hogyan kommunikálnak a nők? MÉDIAKUTATÓ: MÉDIAELMÉLETI FOLYÓIRAT 20, 2019/3. 71-72.

- Lengyel Nóra:  A női kommunikáció történeti megközelítései: SIC ITUR AD ASTRA : 68 2019. 257-262.

- Blankó Miklós:  Kommunikációtörténeti olvasókönyv nőkről – nem csak nőknek. ÉDES ANYANYELVÜNK 42, 2020. 22 

- Völgyi Réka:  Tanulmányok a női kommunikációról. AETAS, 2020/1 pp. 230-232.

Emlékek, szövegek, történetek – Női folklór szövegek

A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és az MTA BTK Néprajztudományi Intézet február 19-én 15 órától tarja az Emlékek, szövegek, történetek – Női folklór szövegek című könyv bemutatóját, amely könyv a Magyar Néprajzi Társaság gondozásában jelent meg. A könyv bemutatására kerekasztal-beszélgetés formájában kerül sor. Résztvevők: Balatonyi Judit (PTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék), Deáky Zita (ELTE BTK Néprajzi Intézet), Czingel Szilvia (néprajzkutató), Frauhammer Krisztina (Néprajzi Társaság, Folklór Szakosztály), Vass Erika (Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum), Varga Zsuzsanna (ELTE BTK Történeti Intézet). A beszélgetést moderálja: Borbély Sándor (BTK Néprajztudományi Intézet, az MTA Kiváló Kutatóhelye).

 Helyszín: BTK Néprajztudományi Intézet, Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B épület, 8. emelet, tárgyalóterem

Nőtörténeti könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés

Az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpont és az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös szervezésében 2019. december 12-én könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésre került sor az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárában. A kerekasztal résztvevői és a bemutatott kötetek: Sipos Balázs – Krász Lilla (szerk.): A női kommunikáció kultúrtörténete.Tanulmányok. Budapest, 2019. A könyvet bemutatta: Erdélyi Gabriella és Csorba László • Sipos Balázs: Women and Politics: Nationalism and Femininity in Interwar Hungary. Trondheim Studies on East European Cultures & Societies. No. 34. Trondheim, 2019. A könyvet bemutatta: Bartha Eszter • Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában. Budapest, 2019. (Magyar Családtörténetek: Források 2.) A könyvet bemutatta: Czoch Gábor • Erdélyi Gabriella (szerk.): Érzelmek és mostohák. Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, 1500-1850. Budapest, 2019. (Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 4.) A könyvet bemutatta: Várkonyi Gábor.

Recenzió "A női kommunikáció kultúrtörténete" című kötetről...

Fényképek az eseményről...

Magyar nők 20. századi története - workshop

A Magyar Történelmi Társulat Nőtörténeti szakosztálya, az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja és az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága 2018 decemberében "Magyarországi nőtörténet a 20. században" címmel tartott konferenciát (lásd itt). A szervezők célja az volt, hogy elkezdődjenek egy 20. századi nőtörténeti kézikönyv előkészítő munkálatai. Második lépésként, 2019 őszén a reménybeli szerzők egy része és a szerkesztők workshopot tartottak, ahol sor került egyes fejezeteknek és azok fő kérdéseinek a bemutatására és megvitatására. Az eseményről...

Házasság Budán: családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból, 1686–1726

Kettős könyvbemutató

Az MTA-Lendület Családtörténeti Kutatócsoport és az ELTE BTK Történeti Intézetének Nőtörténeti Kutatóközpontja közös könyvbemutatót tart május 17-én délután 15 órakor az ELTE BTK Kari Tanácstermében (Múzeum krt. 4/A 039).

Géra Eleonóra (ELTE Történeti Intézet, Nőtörténeti Kutatóközpont) Házasság Budán – Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686–1726 című kötetét Krász Lilla (ELTE Történeti Intézet, Nőtörténeti Kutatóközpont) mutatja be.

Fehér Andrea (Babes-Bolyai Tudományegyetem) (kiad.) Gróf Székely László önéletírása című kötetét bemutatja Szabó András Péter (MTA BTK Történettudományi Intézet).

Nőtörténet az OTDK-n

2019. április 24-26.

A 34. Országos Tudományos Diákkör Humán Tudományi Szekciója Történettudományi tagozatában első helyezést ért el Gáva Szabina "A Pesti Izraelita Nőegylet tevékenysége 1866-1898" című dolgozatával. Hallgatónk egyúttal elnyerte az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága különdíját is.

A női kommunikáció kultúrtörténete

Tanulmánykötet

Megjelent "A női kommunikáció kultúrtörténete" című tanulmánykötet, a Nőtörténeti Kutatóközpont vállalkozása. A Kutatóközpont kilenc munkatársán kívül a Bécsi Egyetem és a Szlovák Tudományos Akadémia kutatói írásait tartalmazó könyvet a Napvilág Kiadó gondozta; megjelenését a Trefort Kert Alapítvány pályázatán nyert támogatás tette lehetővé.

A kötet tanulmányai: Krász Lilla: A nőtörténet és a kommunikációtörténet histográfiai perspektíváiról • Lengyel Tünde: A kora újkori női műveltség problémái - elvárások, határok és lehetőségek • Fundárková Anna: Fugger Mária, a „győri hős”, Pálffy Miklós felesége és özvegye • Duchoňová Diana: Női családi szerepek: menyasszony, feleség, anya: a női kommunikáció színterei a nemesi családokban • Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák • Mátay Mónika: Deviánsak vagy lázadók? A nőiesség diszkurzív olvasatai • Varga Zsuzsanna: Falusi nők a propaganda célkeresztjében az 1950-es évek elején • Bartha Eszter: Munkásnő-interjúk és munkáséletmód-kutatások az 1970-es évek Magyarországán • Németh György: Szapphón túl: görög költőnők, festőnők és filozófusnők • Pesti Brigitta: Nők szerepe és jelentősége a 17. századi könyvkiadás mecenatúrájában • Deáky Zita: Az okleveles bábák érdekérvényesítő fórumainak kialakulás, 1893-1914 • Sipos Balázs: Hogyan lett az újságírás női hivatás is Magyarországon? • Szilágyi Ágnes Judit: Női művészek és gondolkodók a Revista Atlântida (1915-1920) című portugál-brazil folyóiratban

Részletesebben lásd itt...

A születés kultúrtörténetétől a modern kori tudományosság megszületéséig

Interjú Krász Lillával

Interjú jelent meg az Újkor.hu című portálon Krász Lillával, az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja munkatársával. Az interjúban szó esik a magyarországi nőtörténeti kutatások helyzetéről és a Nőtörténeti Kutatóközpont munkájáról is. A teljes beszélgetés itt található...

Nőtörténeti interdiszciplináris kutatások

Kolozsvári konferencia

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben programsorozat keretében november 24-én kerül sor a "Nőtörténeti interdiszciplináris kutatások" című konferenciára. Ennek szervezői: az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja, az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem. A Kutatóközpont részéről Szilágyi Ágnes Judit és Lengyel Nóra tart előadás. (Részletes leírás itt...)

1918: a köztársaság és a női jogok

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtörténeti Albizottsága és a Magyar Jogász Egylet Jogtörténeti, Római Jogi és Egyházjogi Szakosztálya "A Monarchia összeomlása és az első köztársasági kísérlet" címmel konferenciát tartott november 9-én. A konferencián Képes György (ELTE ÁJK) az 1918-as választójogi törvényekről és így a női választójog alakulásáról, Sipos Balázs (ELTE Nőtörténeti Kutatóközpont) a női jogok változásáról beszélt.

(Részletes leírás itt...)

Emlékek, szövegek, történetek: női folklór-szövegek

A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és az MTA BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Témacsoportja konferenciát tartott 2018. október 26−27-én. Az előadások célja a női identitás kulturális kódolása narratív technikáinak feltárása volt. Elsősorban emlékek, visszaemlékezések, élettörténetek, és nők által írott szövegek (hagyományos és digitális médiumokban) segítségével kívánták láthatóvá tenni a népi/populáris kultúrában élő nőket. (Részletes leírás itt...)

Média, helyek és rítusok: a női kommunikáció kultúrtörténete a Habsburg Monarchiában

Osztrák-szlovák-magyar workshop Szomolányban

Az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékével és a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével közösen, május 21-23-án nemzetközi workshopot rendezett Szomolányban. A rendezvényt az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatta. (Részletes leírás itt...)

MTA Nőtörténeti Munkabizottsága

Újjáalakult a Magyar Tudományos Akadémia Nőtörténeti Munkabizottsága. A bizottság elnöke Fábri Anna, társelnöke Sipos Balázs, titkára Balogh Judit. A bizottság tagjai: Acsády Judit, Bartha Eszter, Deáky Zita, Géra Eleonóra, Gradvohl Edina, Gyáni Gábor, Horn Ildikó, Kéri Katalin, Krász Lilla, Lengyel Tünde, Mátay Mónika, Mészáros Zsolt, Németh György, Papp Barbara, Péter Katalin, Pető Andrea, Rüsz-Fogarasi Enikő, Sághy Marianne, Sárai Szabó Katalin, Sárdi Margit, Sz. Kristóf Ildikó, Szilágyi Ágnes Judit, Szívós Erika, Takács Ádám, Török Zsuzsanna, Varga Zsuzsanna, Várkonyi Gábor.

A Nőtörténeti Kutatóközpont konferenciája

Az ELTE Nőtörténeti Kutatóközpontja 2017. november 17-én tartotta "Keresd a nőt: Nőtörténeti kutatások az ELTE-n" című konferenciáját, az ELTE Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában. A konferencia programja:

  • Tapolcai László: „Sok nő erényekben felülmúlja a férfiakat”:

„Férfias” nők az Elbától keletre a kora-középkori (X–XII sz.) történeti hagyományban

  • Krász Lilla: „Nobilissima et utilissima scientiarum”:

Bábaság és/vagy szülészet? Nők és férfiak „tudománya” nőkről

  • Horn Ildikó: Vegyes vallású családok az Erdélyi Fejedelemségben

  • Géra Eleonóra: Egy polgárasszony átváltozásai: rabnőből pokoli fúria

  • Mátay Mónika: Kristóf Ágota

  • Szilágyi Ágnes Judit: Női alkotók a Revista Atlântida (1915-1920) körül Portugáliában és Brazíliában

  • Sipos Balázs: Flapper, garçonne és magyar asszony a Horthy-korban

  • Szívós Erika: A magyar Holokauszt női szemmel: a napló mint történeti forrás

  • Varga Zsuzsanna: Változó női szerepek falun a kollektivizálás utáni évtizedben

  • Bartha Eszter: Munkáséletmód-kutatások az 1970-es évek Magyarországán: Munkásnők, életutak, üzemi és családi szerepek​

Beszámoló a konferenciáról (elteonline.hu) ...

Női kegyurak Székely Magdolnától Poppel Éváig

Péter Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutató professor emeritusa

"Női kegyurak Székely Magdolnától Poppel Éváig"

címmel tartja a 2017-es H. Balázs Éva emlékelőadást.

Az esemény időpontja és helyszíne: 2017. december 12. 16:00 óra, ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtára

(1088 Budapest, Múzeum körút 6-8. I. em. 115.).

Női történetek a régészettudományból

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete

"Női történetek a régészettudományból"

címmel konferenciát tart a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében.

Helyszín: ELTE BTK Régészettudományi Intézet Könyvtár, nagyolvasó (1088 Budapest, Múzeum körút 4/B.) Időpont: november 16. 9.30

A konferencia részletes programja itt található.

Nők a tudományban: előadás és fórum

A Magyar Tudományos Akadémia rendezvényét Lamm Vanda akadémikus, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának elnöke nyitja meg. Ezt követi Pető Andrea, az MTA doktora, a Közép-európai Egyetem professzora előadása  „A nők szerepe a magyar tudományban – egyben megemlékezés Hugonnai Vilma születésének 170. évfordulójáról” címmel. Az előadást követő beszélgetés moderátora Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke lesz.

Helyszín: MTA Székház Felolvasóterem (1051 Bp., Széchenyi István tér 9.), időpont: 2017. november 7., 10:00 óra

Beszámoló az eseményről (ujkor.hu)...

Modern, diplomás nő a Horthy-korban

Az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja, az egyetem Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke és Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke,  valamint a Napvilág Kiadó szeretettel vár minden érdeklődőt Papp Barbara és Sipos Balázs "Modern, diplomás nő a Horthy-korban" című kötetének bemutatójára. A kötetet bemutatja Fábri Anna, a Magyar Tudományos Akadémia Nőtörténeti Munkabizottságának elnöke, valamint a két szerző.

A beszélgetés ideje, helye: 2017. október 26. 18. óra, ELTE BTK Kari Tanácsterem.

Beszámoló az eseményről (ujkor.hu)...

(elte.hu)...

Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok

A Magyar Tudományos Akadémia Nőtörténeti Munkabizottsága és az MTA Irodalomtudományi Intézete konferenciát szervez október 19-én és 20-án az MTA Könyvtár és Információs Központban (1051 Budapest, Arany János u. 1.). Részletes program itt található.

Beszámoló a konferenciáról (elte.hu)...

Nő és konfesszió

Tudományos konferencia

Az Eszterházy Károly Egyetemen szeptember 21-én nőtörténeti konferenciát rendeznek. Az ELTE Nőtörténeti Kutatóközpontjának munkatársai közül előadást tart Horn Ildikó (A nők helyzete és szerepe a vegyesházasságokban az Erdélyi Fejedelemség korában) és Várkonyi Gábor (Báthory Zsófia "esküvői"). A részletes program itt található.

Kisebbség, többség, kirekesztés, befogadás - nőtörténet

Nemzetközi konferencia

Az ELTE Nőtörténeti Kutatóközpontja és az Európai Kommunikációkutatási és -Oktatási Társaság Kommunikációtörténeti Szekciója közös konferenciát szervezett szeptember 7-9-én Budapesten. Felkért előadó volt Frank Tibor egyetemi tanár (ELTE), Pető Andrea egyetemi tanár (CEU), Susanne Kinnebrock egyetemi tanár (Augsburgi Egyetem) és Szívós Erika, az ELTE Nőtörténeti Kutatóközpontjának munkatársa. Az előadók 17 európai és ázsiai egyetemről érkeztek; az előadások közül öt kizárólag nőtörténettel foglalkozott és számos másik is érintette a nemek történetének bizonyos kérdéseit. A részletes program itt található.

1929 nyarán meghökkentő pletyka terjedt el a tiszazugi falvakban: csalódott és dühös nők megmérgezték iszákos, durva vagy rokkant férjüktől, megszabadultak azoktól, akik terhükre voltak, megkeserítették életüket. Ebből támadt a Horthy-kor egyik legnagyobb bűnügyi botránya. Az ügyről szóló "Méregkeverők" című könyv vetítéssel egybekötött bemutatójának résztvevői: Deáky Zita (a Nőtörténeti Kutatóközpont tagja), Erőss Ferenc, K. Horváth Zsolt, Pók Attila, Szécsényi Mihály. A kötetet Mátay Mónika, a Nőtörténeti Kutatóközpont tagja szerkesztette.

A bemutató helyszíne: Premier Cultkafé, Budapest, Baross u. 1.

Időpontja: június 16. 17 óra

We stand with CEU

As the leaders of Eötvös Loránd University stated on April 3, the Central European University is part of the Hungarian higher education system and one of the leading academic institutions. Because of these, the new legislation aimed at making it impossible for CEU to continue its operation in Hungary is working against the country’s interests. For our research centre it is extremely important that the Department of History, the Department of Medieval Studies and the Department of Gender Studies at CEU can function in Budapest. Therefore, as members of the ELTE Research Centre of Women’s History, we stand with CEU.

 

Eszter Bartha, Zita Deáky, Eleonóra Géra, Ildikó Horn, Lilla Krász, Mónika Mátay, György Németh, Balázs Sipos, Erika Szívós, Ádám Takács, Ágnes Judit Szilágyi, Zsuzsanna Varga, Gábor Várkonyi

Női szerepek, szerepértelmezések

Konferencia

Az Eszterházy Károly Egyetemen 2017. március 9-én "Női szerepek, szerepértelmezések" címmel műhelykonferenciát tartottak. A konferencián bemutatkozott az ELTE BTK Nőtörténeti Kutatóközpontja és a debreceni Gendertudományi Központ is, valamint megalakult az EKE BTK Nőtörténeti Kutatócsoportja. A konferencia programja itt érhető el.

Nők a tudományban

Konferencia Varsóban

2017 áprilisában Varsóban "Nők - otthon, nyilvánosság és tudomány" címmel nemzetközi konferenciát tartanak, amely a nők életében az említett szférák viszonyát tárgyalja. A jelentkezést február 28-ig várják a szervezők. Bővebb információk itt.

Nők a családban, nők a társadalomban a kora újkori Magyarországon

Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, a Nőtörténeti Kutatóközpont és az MTA Nőtörténeti Munkabizottsága 2016. október 7-én Nők a családban, nők a társadalomban a kora újkori Magyarországon címmel doktorandusz konferenciát szervezett. A program itt tekinthető meg.

Please reload

CLIENTS

A női kommunikáció kultúrtörténete

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nőtörténeti Kutatóközpontja, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke és a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete (az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány támogatásával) 2018-ban workshopot rendezett Szomolányban. Ennek nyomán született meg a következő két tanulmánykötet.

 

Medien, Orte, Rituale:
Zur Kulturgeschichte weiblicher Kommunikation im Königreich Ungarn
(Szerk.: Lilla Krász, Brigitta Pesti, Andrea Seidler. Praesens Verlag, 2020. 368 p.)

 

 

A kötet 19 írást tartalmaz, megjelenését az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány pályázati támogatása tette lehetővé.

A Kutatóközpont munkatársainak itt megjelent tanulmányai a következők:

  • Lilla Krász: Gibt es eine Geschichte der weiblichen Kommunikation? Einleitende Gedanken zu diesem Band

  • Ildikó Horn: Ein Nonnenkloster als Nachrichtenzentrum. Das Leben der Pressburger Klarissinnen im 17. Jahrhundert

  • Gábor Várkonyi: Ehe und Öffentlichkeit. Handlungsspielräume der Aristokratenfrauen im Ungarn des 17. Jahrhunderts

  • Eleonóra Géra: Briefe einer Pester Diakonissin aus Kaiserswerth und Beirut (1863–1868). Ideengehalt der Inneren Mission und der Pester Hintergrund der Diakonissin Hermine Biberauer

  • Erika Szívós: Aussagen für die Nachwelt: die österreich-ungarische Jahrhundertwende im Spiegel weiblicher Memoiren. Die Erinnerungen der Schauspielerin Mari Jászai als Beispiel

  • Lilla Krász Strukturen der weiblichen Kommunikation in der Transformation der ungarischen Hebammenschaft im 18. Jahrhundert

  • Balázs Sipos: Berufsjournalistinnen in Ungarn in der Zeit der Doppelmonarchie

  • Barbara Papp: „Wie ich Ärztin wurde”. Berufsberatung für akademische Berufe für Mädchen in Ungarn in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts

 
A női kommunikáció kultúrtörténete: tanulmányok
(Szerk.: Sipos Balázs, Krász Lilla. Napvilág Kiadó, 2019. 206 p.)

A kötet 14 írást tartalmaz, megjelenését a Trefort Kert Alapítvány pályázati támogatása tette lehetővé.

A Kutatóközpont munkatársainak itt megjelent tanulmányai a következők:

  • Krász Lilla: A nőtörténet és a kommunikációtörténet historiográfiai perspektíváiról

  • Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák

  • Mátay Mónika: Deviánsak vagy lázadók? A nőiesség diszkurzív olvasatai

  • Varga Zsuzsanna: Falusi nők a propaganda célkeresztjében az 1950-es évek elején

  • Bartha Eszter: Munkások-interjúk és munkás életmód-kutatások az 1970-es évek Magyarországán

  • Németh György: Szapphón túl. Görög költőnők, festőnők és filozófusnők 

  • Deáky Zita: Az okleveles bábák érdekérvényesítő fórumainak kialakulása (1893–1914)

  • Sipos Balázs: Hogyan lett az újságírás női hivatás is Magyarországon?

  • Szilágyi Ágnes Judit: Női művészek és gondolkodók a Revista Atlântida (1915–1920) című portugál-brazil folyóiratban

További információk: https://napvilagkiado.eu/termek/a-noi-kommunikacio-kulturtortenete/

Kapcsolat

Információ:

Success! Message received.

Cím:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

1088 Budapest, Múzeum körút 6-8. II. emelet 214.

CONTACT
bottom of page